|
"Everyone you meet is fighting a battle you know nothing about. Be kind. Always."
 Mindenkiben csata dúl (egyesekben akár háború is), de az már mindenkinek a saját döntése, hogy mennyit mutat meg belőle a külvilágnak. Ahogy az is, hogy hogy birkózik meg vele; egyesek állandóan maguk alatt vannak emiatt, mások egy magabiztosabb és boldogabb maszkot húznak fel.
Jelenleg egy fiatal felnőtt lány menedékében jársz, egy olyan lányéban, akinek a csatából való kiutat az írás és a blogolás jelenti. Régebben folyamatosan csapások értek, melyből a fantáziálás és az írás segített sokat, hogy erőt vegyek magamon és újra felálljak a porból. Volt olyan, hogy nem találtam a helyemet, nem tudtam ki a barátom és ki nem, de már érzem, vannak olyanok, akik lélekben velem vannak és fogják a hátamat, ha el akarnék dőlni. Pontosan ezek miatt az okok miatt született meg életem első személyes blogja, ahol rétegről rétegre beleáshatod magad a lelki világomba és lassan meg is ismerhetsz.
►
| | |
|
Nyitás: 2019. 10. 27.
Elköltözés Wix-re: 2024.08.04 (link)
Bloggerina: Anne D.
Design kódok: Linda, ChatGPT, W3Schools
Téma: személyes, cikkek, sztorik ("mindenes")
Elérhetőségek: Carrd.co
Testvéroldal: Skamonline Hungary
Közösségeim: T.A.B -csoport, Wattpadosok
Inspirációk: Ninaa, Amy, Leah, Abeth
Az oldalon található tartalmak a szerkesztő (Anne) szellemi termékét képezik. Tehát másolni tilos. Bármiféle tartalmi (nem szerkezeti) egyezés más oldalakkal a véletlen műve. Ebből az egészből számomra semmilyen anyagi haszon nem származik.
| | |
|
|
|
#27 - Körforgás #1-32024.06.15. 17:55, Anne D.
avagy az új kezdet, az álarc és az ébredés
Sziasztok!
Leah volt olyan kedves, hogy hihívjon erre az Emília által kitalált Körforgás nevű write tag első három részére (többire is, de azokat majd később). Köszi a kihívást! :3
Mikor először átfutottam a kérdéseket, akkor elég jópofának tartottam ahhoz, hogy valamikor ki is töltsem és elhozzam nektek a válaszaimat. Bár kicsit több időbe telt, mire eljutottam idáig és eldöntsem, hogy mikorra akarom időzíteni, de ez a nap is eljött. A Bővebbenre kattintva olvashatjátok is a válaszaimat. ( amúgy a korábban elkezdett write tag sorozatomat se felejtettem el, majd idővel hozom annak is a 3. és 4. részét 😉)
Szabályok:
-
Bármikor csatlakozhatsz – a korábbi hónapok kitöltése nem kötelező, de persze szabad.
-
Másold be a szabályokat és a kérdéseket a bejegyzésed elejére!
-
A linktree segítségével jelöld a játék ötletgazdáját!
-
Ha másnál láttad a taget, linkkel jelezd, hogy tőle hoztad!
-
A játék platformfüggetlen – bárhol találkoztál vele, átviheted magadhoz, akkor is, ha más platformon vagy aktív.
-
Jelölni szabad, de nem kötelező – beszállhatsz akkor is, ha senki nem hívott ki, és neked sem kell másokat jelölnöd. De ha szeretél meghívni embereket, megteheted, csak értesítsd őket.
-
A bannert vinni szabad, de nem kötelező.
-
Válaszolj a kérdésekre! (Ha van +1-es, azt se felejtsd ki!)
-
Ha van ötleted, használd ki a +1 lehetőséget! (nem kötelező)
-
Ha van kedved, kommenteld akár az ötletgazdához, akár ahhoz, akinél láttad a taget, hogy kitöltötted, hátha bekukkantanak hozzád!
Kérdések:
-
Mik az írós terveid erre az évre?
-
Van-e olyasmi, ami közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik az íráshoz, és idén szeretnéd letenni, a múltban hagyni?
-
Hogyan, mikor állsz neki egy új történetnek? Milyen elkezdeni?
-
Milyenek a téli írós szokásaid? Más, mint amikor jó idő van?
-
Hogy állsz a sztorijaidban a téllel?
-
+1 Bármit kérdezhetsz, ami a hónaphoz vagy az ahhoz választott témához kapcsolódik. (De ne felejtsd el ezt a szöveget is bemásolni, hogy a te jelölted is kitalálhasson valamit!)
1. Mik az írós terveid erre az évre?
Az elmúlt időszakban a történetírás eléggé el lett hanyagolva, ha már írásról volt szó, akkor inkább blogposztok terén és a közösségi média felületeimen voltam aktív (mondjuk ott se nagyon).
Viszont mostanában újra előszedtem a lassan már 5 éve írásra váró és fiókban álló Depresszió hangjai c. miniregény ötletemet. Szeretném idén már tisztázni magamban a cselekményében lévő hiányosságokat, ami eddig még lógott a levegőben. Illetve összerakni a végleges koncepciót, hogy mennyi időbeli ugrásokkal tálaljam Mark és Julie tragikus történetét. Aztán az sem ártana, ha ténylegesen el is kezdenék írni. Később ha eléggé belelendülök, akkor a háttérben a PaliFreaks írását is folytatnám vagy a Delco krónikák kidolgozásával haladnék, de idén szerintem nem ezek lesznek a priorok.
2. Van-e olyasmi, ami közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik az íráshoz, és idén szeretnéd letenni, a múltban hagyni?
A halogatás és rendszertelenség. Mint ahogy azt meg is tapasztalhattátok, nem csak történetírás terén, de a blog vezetése terén sose volt az erősségem a rendszeresség.
Viszont sajnos az a tapasztalatom, hogy még ha lenne is időm/kedvem írni, egy átlagos munkanap után az agyam annyira ki van fáradva, hogy egyszerűen nem lenne mentális kapacitásom kreatívkodni. Még ha fizikai értelemben nem is vagyok fáradt és álmos, mentálisan annyira leszív a munkám (bankban dolgozok és nyomozós/gondolkodós/számolós feladataim is vannak), hogy néha miután hazaérek pár percig csak arra vagyok képes, hogy meredek a semmibe és aznap nem csak az írás, de még az olvasás se esne jól. Hétvégén meg többször előfordul, hogy itthoni dolgokat kell intéznem vagy összejön valami offline program és azért nem tudok nyugodtan leülni a seggemre és írni. Viszont majd még kitalálok valamit, hogy mindenre jusson időm és energiám is.
3. Hogyan, mikor állsz neki egy új történetnek? Milyen elkezdeni?
Az ötletek teljesen random szoktak jönni, bármilyen engem érő inger megihlethet. Legyen az egy zene dalszövege, egy már létező film/sorozat/könyv világa vagy abban egy konkrét jelenet, a saját magam által tapasztalt dolgok vagy akár ami szembejön velem a neten. Aztán aminél azt érzem, hogy többet is ki tudnék belőle hozni és érdemes vele bővebben is foglalkozni, akkor kezdődik a kidolgozás folyamata.
A kidolgozási lépésben kezdem átgondolni a történet világát, kidolgozom a karaktereket, megtervezem a cselekményt és persze olyan dolgok is szerepet kapnak, hogy kitalálom a történet címét és megcsinálom a kapcsolódó grafikai dolgokat (borító, közösségi médiára tervezett képek néhánya, moodboard stb.). Ha olyan dologról írok, amivel kevesebb tapasztalatom/tudásom van, akkor még az írás megkezdése előtt a tervezési fázisban nekiállok a kutatómunkának és utánanézek minden fontos dolognak, hogy a lehető legrealisztikusabban tudjak írni.
Nálam az írás elkezdése nagyon nyögvenyelősen szokott menni, mert sose tudom, hogy mégis hogy kezdek neki, még ha az egész történet cselekménye már meg is van a fejemben. Van amikor egy idő után belelendülök és már egész gördülékenyen megy az írás és még magam is meglepődök mennyire természetesen jönnek a gondolatok. Viszont olyan is van, hogy egyszerűen nem akar beindul ez a flow érzés és olyankor szoktam félretenni az ötletet és később újraveszem. Illetve van amikor már a kidolgozási fázisban elakad az ötlet, mert olyan komplex vagy érzékeny témát érint az ötletem és azt érzem még lehet tovább kéne gondolni. Olyankor úgymond parkolópályára rakom az ötletem hónapokra vagy akár évekre és hagyom érni az ötletet.
4. Milyenek a téli írós szokásaid? Más, mint amikor jó idő van?
Annyira nagy különbséget nem vettem eddig észre. Csak annyi, hogy amikor ilyen sötét, esős, hideg, búskomor idő van, akkor a kedvem is rosszabb szokott lenni és kevesebb energia van bennem, mint napos jó időben, így lehet íráshoz is kevesebb kedvem van és kevésbé vagyok produktív. Bár előfordul, hogy olyankor pont azért esik jól az írás is és az egyéb ilyen bekuckózós tevékenységek, mert akkor elég chilles hangulatba kerülök.
Ezen kívül én legtöbbször a szobámban az íróasztalnál ülve, laptopba pötyögve szoktam írni és tervezni, ritkán szoktam ágyba és kanapéra költözni ilyenkor, így nagyon sok különbség nincs. Néha amikor akkor csap meg az ihlet, amikor nincs nálam a gépem és esetleg úton is vagyok, akkor szoktam a telefonomba pötyögni. Viszont persze az is hangulatos lehet, ha tudatosan kiviszem a laptopom a város különböző pontjaira és emberek között kezdek írni, lehet egyszer ki is próbálom.
5. Hogy állsz a sztorijaidban a téllel?
Nem nagyon szoktam nagy jelentőséget tulajdonítani az évszakoknak, így a télnek sincs nagy szerepe a történeteimben.
Maximum annyi számíthat ide, hogy a Delco krónikák c. történetemben az Anarov nevű helyet úgy képzeltem el, hogy mindig kb. olyan hideg van, mint a Snowpiercer sorozatban a vonaton kívül, csak szibériai tél látképpel. Tulajdonképpen egy átlagos ember azonnal halálra fagyna Anarovban, csak egy különleges védőfelszerelésben vagy egy csak nekik kialakított speciális zárt létesítményekben élnék túl. Az ottani lakosok genetikai szinten mutálódott, homo sapiens sapiens felmenőkkel rendelkező emberek, akik elég speciális módon alkalmazkodtak az akármilyen mértékű hideghez, így ők azt meg se érzik és ezért tudnak ott élni (de cserébe nem bírják a meleget és nagyon könnyen leégnek). Viszont csak ennyi árulnék el erről, elég ennyi spoiler.
+1 Leah kérdése: Ha választhatnál egy ötletet az írásaid közül, amelyiket lehetőséged lenne kiadatni, melyik lenne az és miért?
Igazából ezen nagyon sokszor elgondolkoztam, de mindig arra jutottam, hogy nem igazán adatnám ki az írásaim, mert leginkább csak a saját tempómban főleg saját és az online olvasóim szórakoztatására írok. Nekem többnyire elég ha olvasnak itt a blogomon és később wattpaden (és bármely más platformon, ahol később megjelennék).
Viszont ha mindenképpen választani kéne az eddigi ötleteim közül, akkor a Depresszió hangjait adatnám ki, mert arról tudnám elmondani, hogy az 100% eredeti és teljesen original gondolat szüleménye. Az már más kérdés, hogy az a 9 fejezet mennyire lenne túl rövid ehhez.
A többi történetemben vannak olyan elemek, amik egy már létező alkotó művében láttam, csak lehet egy másik kontextusba helyezve tálalva és saját elképzeléseim szerint átdolgozva szerepel nálam. Aztán ezek miatt a "nem eredeti" koncepciók miatt nem tudom mennyire lenne plágium ha ezeket ki is adatnám és anyagi hasznom is származna belőle. Például a fent említett Anarov helyszínemnek a társadalmi berendezkedése nagyon hasonlít A szolgálólány meséje c. sorozat Gileadjának a társadalmához, csak mégis annyira más a megközelítés, hogy nem egy AU fanfic a történet annak a szála.
Kérdések:
-
Szerepelt-e már valamelyik történetedben farsang, karnevál, álarcosbál, bármilyen beöltözős móka?
-
Ha egy hétre magadra ölthetnéd az egyik szereplőd bőrét, ki lenne az és miért?
-
Szokták a szereplőid másnak mutatni magukat, mint amilyenek?
-
Igazi vagy írói álnév? Miért?
-
Szoktál valakivel az írásról beszélgetni, vagy inkább „rejtőzködő” típus vagy?
-
+1 Bármit kérdezhetsz, ami a hónaphoz vagy az ahhoz választott témához kapcsolódik. (De ne felejtsd el ezt a szöveget is bemásolni, hogy a te jelölted is kitalálhasson valamit!)
1. Szerepelt-e már valamelyik történetedben farsang, karnevál, álarcosbál, bármilyen beöltözős móka?
Ha az annak számít, akkor a Delco krónikák történetem egyik helyszínén a nők egy bizonyos csoportjának mindig hordaniuk kell egy aranyozott karneválmaszk szerű álarcot. Számukra ez az aranyozott álarc nagyjából olyan, mint néhány muszlim nő körében a niqab, hogy a nyilvánosság előtt hordaniuk kell, de egymás arcát láthatják és persze a bejegyzett élettársuk/partnerük is láthatják mindenüket. Viszont klasszikus értelemben egy-egy különleges eseményhez köthető beöltözős-álarcos dolog a történeteimben nem nagyon jellemző.
2. Ha egy hétre magadra ölthetnéd az egyik szereplőd bőrét, ki lenne az és miért?
Nehéz döntés, de talán Kathryn lennék a PaliFreaks-ből. Azért elég badass a csajszi és ha meg tudnám szállni, akkor megtapasztalhatnám, hogy milyen lenne vérfarkas-vámpír hibridnek lenni. Az is biztos, hogy kalandos életem lenne. Meg talán ugyanabból a történetből Marinát is megszállnám, mert ő is egy elég érdekes faj képviselője (kissé spoiler lenne felfedni a teljes kilétét, ezért nem írom le).
3. Szokták a szereplőid másnak mutatni magukat, mint amilyenek?
Hát van egy pár karakterem, akiknek van alteregója.
-
PaliFreaksben: Aurora és Amara a valódi kilétét titkolja az elején (Rora azért mert szégyelli a múltját). Jeff és Chloe pedig a saját önös érdekeik miatt. Ezen kívül meg persze a természetfeletti karakterek titkolják, hogy ők nem emberek.
-
Delco krónikákban: Danicának olyan illegális munkája is volt aminél fontos szerepet játszott a hamis személyazonosság és mások megtévesztése. Alice Dunn hercegnő szokott civilek közé beolvadva durván bulizni. Alex is talán kicsit ilyen, hogy elsőre egy gazdag playboynak tűnhet, de valójában a maga módján képes mélyen törődni az emberekkel. Meg elképzelhető, hogy a különböző tagállamok vezetője/feje is szoktak máshogy viselkedni, mint ahogy szívük szerint tennék, hogy meg tudják tartani a hatalmukat és megfeleljenek a társadalmi nyomásoknak.
-
Depresszió hangjaiban Mark karaktere épül valami ilyesmire. Mindenáron próbálja eltitkolni a környezete elől, hogy ő lelkileg elég erősen sérült, mert azt gondolja, mert ha ez kiderül, akkor nem lesz elég férfias. A mindennapokban egy karizmatikus, megnyerő, macsó férfinak akar tűnni.
4. Igazi vagy írói álnév? Miért?
Ezen a ponton azt mondanám, hogy mindkettő, de mindjárt kifejtem ezt egy érthetőbb formában.
Mint ahogy erről többször is meséltem, amikor kb. 10 évvel ezelőtt elkezdtem az interneten is alkotni, akkor egy olyan lány voltam, akit többször bántottak amiatt, mert nem volt magyar és gyerekként epilepsziás is voltam. Akkor jó volt az Anne és a többi azóta az interneten használt nevem (Annabella, Amara, Valérie) mögé bújni, mert végre azt érezhettem, hogy az emberek nem a származásom alapján alkotnak rólam véleményt, hanem az interneten mutatott személyiségem és az írásaim alapján. Akkor az írás az életemben egy eltitkolt hobbi volt, semmiképp sem akartam felvállalni magam, bár a legközelebbi emberek tudták, hogy hobbiból írok, mert volt olyan írásom, ami megjelent az iskolám évkönyvében. Viszont később ahogy elkezdtem elfogadni magam és büszke lenni a származásomra is, illetve elkezdett sokkal kevésbé érdekelni mások előítélete, úgy ez elkezdett változni.
Azóta pedig csak azért használom az Anne nevet, mert az évek során hozzám nőtt, becenév lett belőle és sokkal egyszerűbb a neten ezt használni, mint a valódi vietnámi nevemet (Dieu Anh). Viszont az offline életemben is alig használom a valódi nevem, ha informális közegben vagyok, mindig Annának hívatom magam. Ha meg a blogger lányokkal találkozok, akkor ők személyesen is többnyire Anne-nak hívnak, pedig tudják, hogy ott a Dieu Anh és Anna alternatíva is.
Amúgy meg főleg mostanában egyre több átjárást biztosítok az offline és az online identitásom között. Személyes ismerkedések során és társkeresőkön is simán elmesélem, hogy blogolok és történeteket írok, akár kollégáknak is munkahelyi csapatépítéseken. Jelenleg a környezetemben több ember is követi a blogos instám és olvassa néha a blogomat. A személyes és a blogos instám is kölcsönösen szerepelnek egymás biojában. A blogos felületeimen pedig egy ideje már egyre többször osztok meg képet magamról és egyre többször engedek betekintést az offline életembe. Mára már eljutottam odáig, hogy már nem szégyellek semmit se, ami velem kapcsolatos, csak persze továbbra is vannak olyan dolgok, amikről nem kéne írni (pl. az aktuális munkám részletei).
Szóval a blogon hivatalosan továbbra is Anne D. vagyok, de egyébként ha szeretnétek, hívhattok Anh-nek (ejtsd: Enyh felfelé vitt hangsúllyal) és Annának is. Legtöbb értelmes megszólításra hallgatok, ahogy nektek kényelmes. 😃
5. Szoktál valakivel az írásról beszélgetni, vagy inkább „rejtőzködő” típus vagy?
Ezzel én már úgy vagyok, hogy bárkivel elbeszélgetek írásról, akivel tudunk építő jellegűen beszélni róla. Legyen az egy közelebbi ember vagy akár egy idegen is.
Blogolásról a bloggerközösség csoport legveteránabb tagjaival szoktam elbeszélgetni, de konkrétan történetírásról szerintem Amyvel beszéltem a legtöbbet. Vele akár spoileresen is meséltünk egymásnak a történeteinkről és kölcsönösen segítettük egymást a cselekmény építésében (Amynek amúgy megjelent a Patreonján ebook formában az első könyve, ha szeretnétek elolvasni, akkor itt tudjátok megvásárolni).
Rajtuk kívül volt, hogy az egyik exemnek (akiről írtam korábban a blogon) is meséltem a készülő történeteimről, mert neki is volt korábban történetírós ötlete. A jelenlegi legjobb barátnőmnek is beszéltem az írásról, ő meg elmesélte, hogy ő meg verseket ír a szabadidejében. Egy közvetlen kollégámmal is tudtam a történetírásról beszélni, mert egy közös ebédelés során kiderült, hogy ő is ír, és hasonló zsánerekben alkot, mint én. Meg hogy most épp ír egy könyvet, ami már évek óta megszületett a fejében és később ki is szeretné adatni, csak ő is elég lassan halad az írással. Aztán kétszer is megbeszéltük már azóta, hogy nem haladtunk az írással és miért nem. 😂
+1 Leah kérdése: Nem volt és én se élnék vele
Kérdések:
-
Reggeli vagy esti író-típus vagy? (Vagy valami egyéb?)
-
Hogy viszonyulnak a karaktereid a reggelhez?
-
Na és Te magad? Mennyire vagy nehezen/könnyen ébredő?
-
Ha az volna a feladat, hogy ébredéssel kezdj egy történetet, mivel dobnád fel? (Ha van kedved, meg is írhatod a jelenetet.)
-
Van valami érdekes pillanat, amire az elmúlt időben ráébredtél az írással kapcsolatban?
-
+1 Bármit kérdezhetsz, ami a hónaphoz vagy az ahhoz választott témához kapcsolódik. (De ne felejtsd el ezt a szöveget is bemásolni, hogy a te jelölted is kitalálhasson valamit!)
1. Reggeli vagy esti író-típus vagy? (Vagy valami egyéb?)
Alapvetően úgy alakult az életem, hogy éjjeli bagoly lettem, így ha írok, akkor is a nap második felében vagy az éjszaka közepén írok. Reggel sokszor nem fog még annyira az agyam, napközben pedig sokszor azt érzem, hogy elmegy minden mással az idő. Így sokszor csak akkor van elég nyugtom írni és akkor tudok megfelelően ráhangolódni az írásra, amikor mindenki más már alszik. Akkor garantált, hogy senki sem fog írni nekem pl. messengeren olyan üzenetet, ami kizökkenthetne vagy a szüleim se nyitnak rám mindenféle hülyeség miatt. Ha másnap nem kell korán kelnem, akkor előfordult, hogy akár hajnali 2 után is a gép előtt pötyögök és csak akkor megyek el aludni, amikor tényleg azt érzem, hogy már nem fog az agyam és leragadnak a szemeim.
2. Hogy viszonyulnak a karaktereid a reggelhez?
Igazából a karaktereim szempontjából ennek nincs nagy jelentősége, így úgy különösebben még nem gondoltam bele. Viszont így hogy elkezdtem belegondolni, így se alakult ki pontos elképzelés. Szóval lehet erre majd később visszatérek.
3. Na és Te magad? Mennyire vagy nehezen/könnyen ébredő?
Abszolút éjjeli bagoly vagyok és rühellek korán kelni. Ha épp nincs különösebb dolgom, akkor általában reggel 9-10 környékén szoktam felkelni, de néha becsúszik egy-egy déli kelés is. Amikor viszont korán kell kelnem, akkor bár könnyen fel szoktam ébredni az ébresztőre (van hogy ébresztőm előtt is felébredek random), de az hogy ki is keljek az ágyból, az kész szenvedés. Volt hogy háromnál több szundit is nyomtam, mire kiszenvedtem magam az ágyból, de mostanában igyekszek erre odafigyelni. Volt hogy igazából nem is az volt a gond, hogy túlságosan is álmos vagy fáradt lettem volna, hanem egyszerűen nagyon nem volt kedvem semmihez vagy random fájt a szemem és jobb érzés volt még egy ideig csukva tartani.
4. Ha az volna a feladat, hogy ébredéssel kezdj egy történetet, mivel dobnád fel? (Ha van kedved, meg is írhatod a jelenetet.)
A PaliFreaks legelső verziójában volt egy olyan jelenet a történet legelején, amikor egy egész fejezet Kathryn egy visszatérő álmát mesélte el és aztán a lány felébred. Viszont aztán jobban átgondoltam, hogy annak a bizonyos álomnak inkább később van jelentősége a történetszálban, így azt hogy pontosan mi történik az álomban, azt kivettem abból a fejezetből és majd később visszatérek rá. A fejezet meg végül onnan indul, hogy Kathryn felriadt a túl realisztikusnak érződő visszatérő álmából és hogy a felriadást követően mit érez. A többi művemben nem hiszem, hogy nagy jelentősége lenne egy ébredéses jelenetnek, így nem nagyon tudom. Viszont mindenképpen figyelembe venném a kontextust, hogy mi történik épp a plotban és stratégiailag miért lenne előnyös egy ilyennek.
5. Van valami érdekes pillanat, amire az elmúlt időben ráébredtél az írással kapcsolatban?
Hogy bár az életem mostanában inkább az offline elfoglaltságok és kapcsolódások felé terel és annyira nincs agyi kapacitásom konkrétan írni, sose adnám fel ezt az oldalamat. Ez a kérdéskör korábban is előkerült egy párszor, de mostanában jutottam el odáig, hogy egyre jobban kristályosodik ki előttem a kép, hogy ha valaha fel kell adnom valamit a hobbijaim közül (pl. idő- és energia hiány miatt), akkor biztos nem ez lesz. Amikor épp van lehetőségem rá, próbálok legalább a háttérből tervezgetni és ha majd eljutok odáig, akkor majd ti is fogjátok látni, hogy mit alkottam. Nem feltétlenül én leszek a legaktívabb tagja a blogger/hobbi írói közösségnek, de amikor mégis alkotok, akkor abba bele akarok tenni mindent. Nagy álmom, hogy végre az egyik ötletem/projektem írását befejezzem és meg tudjam mutatni nektek. Ha pedig elég türelmesek lesztek, hogy a hosszú várakozás ellenére is támogattok abban, hogy újra megtaláljam magam az írásban és kíváncsian várjátok majd a műveimet, akkor annak rendkívül hálás leszek ❤️🩵
+1 Leah kérdése: Nem volt és én se élnék vele
Jelöltjeim: Amy és bárki más, aki vinni szeretné :3
(Forrás: A főképen található képeket a Canva segítségével találtam)
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés