Becenév, titulus:

Eddig csak Tom és Tommie, de bármire vevő vagyok

Születési hely, dátum:

Faj:

vérfarkas

Lojalitás:

Semleges, vagyis pontosabban változó. A szeretteim érdekeit nézem. Ha kell nyalizok Sebiéknek, de meg is ölhetném őket egyesével.

Átváltozás:

17 éves voltam, amikor megtörtént. Köztudott, hogy szeretem a női társaságot, és akkor is épp egy gyönyörű szépséggel voltam. Amit viszont nem tudtam, hogy azzal a csajjal nem volt túl romantikus ötlet a telihold alatt enyelegni. Épp egy túlfűtött pillanat közepén voltunk, amikor hirtelen szörnyeteggé változott és megtámadott. Ez a támadás változtatott át és azóta a hátamon hordom a hegeimet.

Főfegyver:

nincs  

Család:

John Geyer: Apám egy 54 éves mondén és német felmenőkkel büszkélkedhet. Bár azért hozzá kell tenni, hogy már nagyon régóta itt vagyunk az Egyesült Államok területén. Jelenleg a szüleimmel alig tartjuk a kapcsolatot. 

Lyla Smythe: Anyum 46 éves lesz idén és szintén mondén. Ebben a pillanatban is apámmal él egy lakásban Brooklynban. 

Gerard Geyer: Öcsike most lesz nemsokára 18, és amikor megszületett, akkor még mondén volt. Bár nem csodálom, ha most már az Árnyvilág része lenne.

Earl Smythe: Earl bácsi ugyanabban az évben született, mint apu, szóval szintén 54 éves és mondén. Viszont rendelkezik a Látás képességével és vele is beszélgethetek ezekről a démonos és sötét árnyvadászos ügyekről. Bár eléggé titokzatos személyiség.

Nora Smythe: Nora néni szintén mondén volt és idén lenne 49 éves, ha nem halt volna bele Fleurette megszülésébe. Ahogy kiderült, egy démon csinálta fel és a szervezete nem tudta biztonságban kihordani az unokatestvéremet. 

Fleurette Smythe: Ő a 23 éves boszorkánymester unokatestvérem. Nora néni és egy démon légyottjából születtett és a születésének ára az édesanyja halála volt. Pontosan emiatt sokszor volt már emiatt bűntudata, hogy megölte az anyját. Earl bácsi nevelte és megpróbálta megadni neki a legtöbbet, amit megnehezített a kinézete, amit akkor nem tudott álcázni. Jelenleg a Spirális Labirintusban van, bár ha szükségem van a segítségére, akkor megpróbálni jönni. 

Play by:

Grant Gustin

 Brooklyn, New York, 2015 nyara

Mindig is társasági lény voltam, a lányok döntögetéséről már nem is beszélve. Akkor is épp egy házibuliba mentünk pár mondén haverommal, miközben már az odaúton kijárt nekünk mindenféle móka. Kezünkben a vodkás üveggel és a zsebünkben a dohánnyokkal érkeztünk meg a buli helyszínére, amit történetesen a suli legdögösebb csaja rendezett a barátnőivel. Ahogy becsengettünk vagy bekopogtunk - már nem emlékszem mi volt -, a buli szervezője ki is nyitotta az ajtót.
- Hello Szépség! - szólalt meg belőlem a pia, bár lehet józanon is így köszöntem volna. Közben sármos vigyorral döltem neki az ajtófélfának, a csajjal flörtölve.
- Sziasztok srácok... - köszöntött ő is minket, de a mondat végét elhúzta, így csak felemeltem a szemöldököm és vártam a mondat végét - ...és Tommie - ezt úgy mondta, mintha nem tartoztam volna a "srác" kategóriába. Nem vettem magamra sértésként, hanem inkább a haverjaimra néztem, hogy legyenek irigyek, hogy a csaj tudja a nevem és így külön kiemelt. Látva a letörölhetetlen vigyoromat be is hívott, hogy ne csak ott álljunk az ajtóban, mint egy csapat idióta. Amint beljebb léptünk, rögtön megcsapott a pia szaga és tömeg által okozott fülledtség, ami mindenféle egyéb dologgal keveredett. A srácok már szét is széledtek, míg én úgy döntöttem, hogy megkeresem azt a sarkot, amiről az egyik csaj beszélt. Mikor végre megtaláltam, akkor örömmel töltött el, hogy az volt a legillegálisabb és legdurvább része a bulinak, lassan már orgiának lehetett nevezni a társaságot. Volt ott minden jó, jó tömény piától kezdve a fűig minden. Pár órán belül már teljesen felszabadultam, mindenféle random hülyeségeken filozofáltam és a csajokkal flörtöltem. 

A következő pillanat, ami beugrik, hogy egy Sophie nevű csajjal indultunk meg a szabadba. Nekem a fejembe szállhatott a cucc, mert eléggé jókedvű voltam és már nagyon ködösen gondolkoztam. Lassan elérkeztünk egy sziklás részhez, amikor egymásnak estünk. A csók eléggé szenvedélyes volt és tele volt vággyal. Már nem volt rajtam póló és a melltartóját kapcsoltam volna ki, amikor a körülményekhez képest is abnormálisan kezdett el zihálni. 
- Minden okés? - kérdeztem mélyen a szemeibe nézve, de akkor abban a percben igazából nem nagyon érdekelt a válasz. Sophie nem válaszolt, hanem inkább lekapott és folytattuk amit elkezdtünk. Később már mind a ketten a végét jártuk, amikor hirtelen átváltozott valami orbitálisan ijesztő szörnyeteggé és megtámadott. Akkor nem igazán védekeztem, azt hittem hogy behaluzom az egészet, de azért próbáltam ellökni magamtól. Nyílván nem sikerült. 

Másnap reggel

Arra ébredtem, hogy a Nap kiégeti a retinámat. Azt se tudtam, hogy hogy hol voltam és hogy keveredtem oda. Pár percig csak bámultam magam elé, mintha csak a saját ágyamon keltem volna félkómásan. Csak akkor lepődtem meg, amikor megláttam a full meztelen Sophiet mellettem. Először a perverz gondolataim szöktek a fejembe, de magamra nézve rájöttem, hogy legalább a sliccem le lenne akkor húzva. Ehelyett tele voltam karmolásokkal és csak a póló nem volt rajtam. Nem tudtam elhinni, hogy mi történt, csak a melettem lévő lány tökéletes alakját figyeltem. Mikor meguntam, akkor ráterítettem a korábban ledobott pólókat és felébresztettem. A szemei szétpattantak és mikor leesett neki a helyzet, szinte elhaló hangon szólalt meg: 

- Sajnálom... - erre én kérdőn néztem, de többet nem szólalt meg aznap, hanem még órákig ott ültünk és aztán együtt mentünk egy helyre, hogy beavasson.