"Everyone you meet is fighting a battle you know nothing about. Be kind. Always."
Mindenkiben csata dúl (egyesekben akár háború is), de az már mindenkinek a saját döntése, hogy mennyit mutat meg belőle a külvilágnak. Ahogy az is, hogy hogy birkózik meg vele; egyesek állandóan maguk alatt vannak emiatt, mások egy magabiztosabb és boldogabb maszkot húznak fel.
Jelenleg egy fiatal felnőtt lány menedékében jársz, egy olyan lányéban, akinek a csatából való kiutat az írás és a blogolás jelenti. Régebben folyamatosan csapások értek, melyből a fantáziálás és az írás segített sokat, hogy erőt vegyek magamon és újra felálljak a porból. Volt olyan, hogy nem találtam a helyemet, nem tudtam ki a barátom és ki nem, de már érzem, vannak olyanok, akik lélekben velem vannak és fogják a hátamat, ha el akarnék dőlni. Pontosan ezek miatt az okok miatt született meg életem első személyes blogja, ahol rétegről rétegre beleáshatod magad a lelki világomba és lassan meg is ismerhetsz.
Az oldalon található tartalmak a szerkesztő (Anne) szellemi termékét képezik. Tehát másolni tilos. Bármiféle tartalmi (nem szerkezeti) egyezés más oldalakkal a véletlen műve. Ebből az egészből számomra semmilyen anyagi haszon nem származik.
Arra gondoltam, hogy január utolsó szerdájára hoznék nektek egy újabb sorozatot, ami nem más lenne, mint a Dark. Ezt a bejegyzést már egy ideje elkezdtem írni, de semmiképp sem akartam közvetlenül a Siren sorozatajánló után publikálni, szóval úgy alakult hogy csak most mutathatom meg nektek. Harmadik sorozatajánlóként pedig pont tökéletes, mert a sorozatban amúgy is fontos szerepet játszik a 3-as szám.
A mai bejegyzésben Winden lakosainak kicsit sem egyszerű történetéről fogok beszélni egy rendhagyó formátumban, mivel a fontos spoilerek elkerülése végett ez kevésbé lesz részletes, mint az előző kettő. Meg amilyen bonyolult a sorozat, kilométeres bejegyzés lenne ebből, ha részletesen belemennék mindenbe.
Végül úgy alakult, hogy később is kifejtésre kerülő okok miatt addig halogattam ezt a posztot, hogy most már a vizsgaidőszakomon is túl vagyok és most úgy gondolok vissza az előző évemre.
Amennyire hihetletlenül gyorsan elrepült ez a 2020, úgy olyan eseménytelenül is telt, hogy január elsején úgy éreztem magam, mintha kidobtam volna egy teljes évet az ablakon.
Még decemberben elkezdtem visszaolvasni a 2019-es decemberi összegzőmet és hát nagyon nem úgy alakultak az események, ahogy én vagy bárki más képzelte volna. Nagy reményekkel álltam hozzá az új évtizedhez, produktívabb és boldogabb akartam lenni, de a 2019-es énem csak az "egészségben gazdag új évet kívánok mindenkinek" részt találta el.
A 2020-as évben egyáltalán nem voltam produktív, szóval arra gondoltam, hogy egyetlen egy összegző posztban számolok be arról, hogy hogy éltem meg az évet.
(Fun fact: A videóban a gitározó, teljesen fehér öltözéket viselő lány az egyik anyai ágú unokatestvérem.)
Még amikor még a Siren sorozatajánlóval foglalkoztam, akkor láttam Klaudinál ezt a nosztalgikusnak számító témát, majd eljutottam Ninaa bejegyzéséhez is.
A posztjaikat olvasva, én is felkerültem a nosztalgiavonatra és úgy döntöttem, hogy én is megosztom a G-Portállal közös kalandjaimat. Továbbá úgy gondoltam, hogy érdekes lehet ezt a témát egy olyan bloggertől is hallani, aki még itt munkálkodik, hiszen már mind a két lány egy régi emlékként tekint vissza a GP-n töltött időszakukra.
Rögtön a szünetem utáni első valódi bejegyzésnek a Sorozatajánló szerda bejegyzéssorozat új részét szántam. Bár az elején volt vívódás a következő kiszemelt sorozattal kapcsolatban, a szívem mégis inkább a Siren felé húzott. Így egy kis technikai malőr után (elromlott a régi laptopom wifi driverje), a mai bejegyzésben a világ sellő fóvárosaként is ismert Bristol Cove nevű kisvárosba fogunk utazni, ahol a sellők nem is annyira barátságosak.
Először üdvözlök újra mindenkit errefelé, aki visszatalált ide vagy esetleg csak most fedezte fel a blogot.
Nos úgy alakult, hogy több mint 3 hónapja nem volt nagy aktivitás a blogon, mert a betervezett szünetem hosszabb lett, mint ahogy eredetileg terveztem. Alapból azért raktam szünetre a blogot, mert a projektfeladatom teljesen lekötötte a figyelmem, de miután végeztem vele, már jött is a nyakamba a vizsgaidőszak. Az utolsó vizsgámmal csak tegnapelőtt végeztem és egy kis pihenés után neki is álltam rendbe tenni a blogos dolgaimat.
Ebben a bejegyzésben röviden arról fogok beszélni, hogy mik történtek velem az elmúlt pár hónapban, majd a bloggal kapcsolatos terveimet is fogom egy kicsit ismertetni veletek.